Néha elveszítjük a fejünket. Megbántunk másokat, olyan embereket is, akik valójában nagyon fontosak nekünk. Állítólag az emberek alaptulajdonságai nem változnak, de ha törekedünk rá, akkor talán mégis. El kell engedni a múltat, múlttá válni. Ezért sem szabad ostorozni saját magunkat a múltban elkövetett hibáinkért. Ha a megsértetteknek sikerült továbblépniük, ha már úgy sem haragszanak és elengedték a múltat, vagy éppen tudják hogy milyenek vagyunk és ez a rossz tulajdonságunk, amin uralkodni nem igazán tudunk, akkor TE miért nem tudsz tovább lépni? Hidd el, nem vagy rossz ember! Értékes vagy, szerethető és a legfontosabb, mersz bocsánatot kérni!!! Ami egy hatalmas erény, főleg ebben a mai világban. Bár sokkal jobb lenne úgy élni, hogy ne kövessünk el olyan hibákat, amiért bocsánatot kell kérnünk a későbbiekben. Mivel tudod, hogy milyen érzés az, mikor másokat megbántasz. Ezért te is tudod nagyon jól, hogy tudni kell megbocsájtani. Engedd el, légy erős és szárnyalj a békében! Légy békében önmagaddal.
Szeress, nevess, élj és légy egy kicsit büszke. Büszke arra, hogy megmered tenni az első lépéseket még akkor is, hogyha nagyon kellemetlen. Akiknek fontos vagy és akik szeretnek, azok úgy fogadnak el téged, ahogyan vagy! Hevesen is, hisztisen is, idegesen is. Ezek olyan tulajdonságok, amik bár nem a legpozitívabbak, de törekszel rá hogy javuljanak. A törekvés meg már félsiker. Lépj tovább. Ne őröld magad állandóan a múltban elkövetett sérelmekért. Mindenkinek jár a megbocsájtás ereje. Ha többször, akkor többször. Akiknek igazán fontos vagy, mindig szeretni fognak. Bármilyen is vagy, bármilyen hibát is elkövetsz, bármennyire is megbántod őket, de szeretni fognak. Szeresd magadat, nem vagy te rossz ember. Mert a rossz tulajdonságaid néha elgörbülnek a jók mellet. Számtalan jó tulajdonságod van! Hagyd, hogy legyen és légy erős! A többiek már nem haragszanak, így te se tedd. Nem könnyű. Sőt, talán a legnehezebb saját magunknak megbocsájtani, de nem is lehetetlen. Bár, ahhoz lelkileg is erősnek kell lenni, hogy valóban elengedhesd azt, amilyen szavakkal megbántottad a sértetteket. A szavak néha jobban fájnak, mint a tettek
Sajnálom, Kérlek bocsáss meg, köszönöm, szeretlek /Ho'oponopono/
Nemzeti öntudat. Ki vagyok? Hova tartozom? Magyar vagyok? - Ezeket a kérdéseket egy barátnőm tette fel nekem. -.
"Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország..." / Radnóti Miklós/
És én sem tudhatom. Mint ahogyan sokan mások sem tudják, vagy nem is akarják megtudni mit gondolnak a hazáról, hogyan vélekednek róla. Ebben a mai világban talán keveseknek van nemzeti öntudata. Ha valaki egy kisebb vagy hosszabb időre külföldön próbál letelepedni elveszítheti.
Janus Pannoniusra is büszkék lehetnénk, bár ő mikor megírta az epigrammáját is kicsit fényezte magát a hazája nevében. De Pannóniát érdemes dicsérni.
Valójában egy dal, egy szöveg és egy klip volt az, ami igazán elgondolkodtatott a magyarságomról, népemről és hazámról. Ezt nem más, mint Havasi egyik csodálatos alkotása hozta ki belőlem.
Egy az egyben könnyeket csalt a szemembe, ha tehetitek nézzétek meg!
Olvastam régen Horváth Andrea - Angyalok tánca c. könyvét. Ez a könyv azért volt különleges a számomra, mert az írónő megtalálta az anyukája naplóját és naplóbejegyzéseket is belecsempészett a könyvbe. Jobban mondva szinte az egész könyvet a naplóbejegyzések tették ki. - Bár, aki követte az előző blogbejegyzéseimet is, azoknak ismerős lehet a történet. - A naplóbejegyzések a második világháborútól a szocializmuson keresztül a rendszerváltásig tartottak. Az én fiatal és fiatalabb generációm számára ezek az események olyan jelentéktelennek tűnnek, - tisztelet a kivételnek, akiket esetleg úgy neveltek - mert nem éltek ott, nem voltak jelen. Sokáig én is így gondoltam, viszont most már tényleg úgy gondolom, hogy fontosak a nemzeti megemlékezések. Fontosak, mert rólunk szólnak, az őseinkről, a családunk idősebb tagjairól. Mikor olvastam a könyvet rögtön lekötötte a figyelmemet, kicsit olyan érzésem volt mintha Anna Frank naplóját olvastam volna újra annyi különbséggel, hogy ezt egy magyar nő írta. A bombázások, a bujdoklás, a menekülés mind-mind borzalmakat szült. Mi ezt nem tudhatjuk, nem tudjuk annyira átérezni, mert nem éltünk akkor, nem voltunk ott és nem láthattuk. Csak hallottunk róluk, ami nem ugyan az. Még talán ha feldolgoznak egy-egy történelmi eseményt filmesverzióban sem tudjuk annyira elképzelni és beleélni magunkat a történetbe, de ha olvasunk az egy teljesen más világba terel bennünket és eggyé válunk a szereplőkkel, karakterekkel és valóban OTT vagy. Így történ ez velem a könyvolvasása közben is. Ott termettem, mint egy 13 éves kislány, értelmetlenül álltam a történések sorozata előtt és ahogyan a naplóírója én sem tudtam, hogy miért kell ennyi szenvedést átélnünk.
Minden országban van valami káprázatos. Régebben Indiába szerettem volna költözni, vagy Japánba, esetleg Írországba. Szeretem ezeket az országokat, szép szent helyeik vannak, gondoltam miért ne? Ugyanakkor, már végérvényesen egyáltalán nem szeretném elhagyni a hazámat. Nem véletlen, hogy ide születtem, ide születtünk. Ezért sem akarnék kimenni külföldre dolgozni sem, én befogom bizonyítani, hogy itt is meglehet jól élni. Fontosnak tartom a mentalitást. Régen Magyarország hatalmas volt, most meg olyan kis picike lett. Nagyon sok barátom, ismerősöm van, akiknek a nagyszüleik még magyarok voltak, Magyarországon laktak. Viszont az utódok már nem számítanak magyarnak, mégis talán nekik sokkal nagyobb a magyar nemzet iránti öntudatuk, mint akik valóban Magyarország területén laknak. Románia, Szerbia, Ukrajna stb. Ezek az emberek elveszítették a hivatalos állampolgárságukat! Így leélni annyi évtizedet borzasztó lehet. Jogosan vannak felháborodva, hogy ha nem tekintik őket magyarnak, vagy a saját hazájukban csúnya szemmel néznek rájuk, ha magyarul szólalnak meg, magyarul beszélnek. A külföldiek nem szeretik a magyarokat, akkor legalább mi legyünk kedvesebbek a kint rekedtekkel és tekintsük őket mi is magyaroknak! Hiszen a nemzeti öntudat ott van bennük.
Szomorú, mikor olyan dolgokat hallunk, hogy valaki nem büszke a származására és legszívesebben meghazudtolná azt. Pedig szerintem sok mindenért hálásnak kéne lennünk, hogy ide születtünk és magyarok vagyunk. A magyar nevet büszkén kéne viselnünk, mert megérdemeljük! Ha ezt mi, Magyarország területén született magyarok nem értékeljük, akkor ki fogja?
A hazaszeretetnek egy mélyből jövő érzésnek kell lenni, minden embernek önmagában kéne megtalálni. Talán az egykor élt költők: Petőfi, József Atilla, Ady stb szívében megtalálhatóak voltak ezek az érzelmek, manapság már alig akad olyan, aki hasonlóan érezné. Persze azokban az időkben volt miért, hogy felerősödjön valakiben a hazaszeretete és hűsége, most letisztult "béke" van, vagy csak a rendszer ellen támadnak. Bár Adyról tényleg úgy tűnhetett, hogy nem is igazi hazafi, de a lelke-mélyén ott volt benne is a félelem.
Semmelweis Ignác volt az magyar orvos, akit más néven az "anyák megmentőjeként" neveznek. Ha ő nincs, kitudja milyen sok ideig kellett volna ártatlan anyáknak/babáknak meghalniuk fertőzések miatt. Szent-Györgyi Albertnek a C-vitamint köszönhetjük, ami nélkül tudjuk hogy nagyon sok betegségnek ki lennénk téve, bár sajnos így sem eszünk belőle eleget, mint kellene. Goldmark Péter Károly nélkül lehet még mindig csak fekete-fehérben látnánk a képet a televízión keresztül. Bíró László Józsefnek a golyóstollat köszönhetjük. Rubik Ernő és a Rubik kockája meg világszerte az egyik leglogikaibb játék, még nekem sem sikerült sosem kirakni, de versenyek is vannak belőle. Puskás Tivadar Edisonnal dolgozott együtt a telefonközpont kialakítása érdekében. Neumann Jánosnak a számítógépet köszönhetjük. A magyar feltalálóknak sokat köszönhet az emberiség, a történelem. Megéri már csak miattuk is büszkének lenni a hazánkra. Bárki bármit mond a Tavaszi szél az egyik legcsodálatosabb magyar népdal, amit még Freddie Mercury is elénekelt az egyik Budapesti koncertjén.Szerintem az is egy nagyszerű megtiszteltetés, hogy sok év után újra lett egy magyar Oscar-díjas filmünk.
Magyarország földrajzi elhelyezkedése is jó, itt nincsenek szerencsére nagyobb természeti katasztrófák mint pl tornádók. Csodás helyek, tájak vesznek minket körül és nagyon sok misztikus, mágikus helyeink vannak, ahol csodák történhetnek. A föld szíve elméletileg Dobogókőn van.
Büszke vagyok a magyarságomra. Büszke vagyok, mert van miért. Hiszen Seress Rezső és Jávor László olyat alkottak, a szomorú vasárnappal, ami szintén bejárta az egész világot, több-száz nyelvre lefordították, feldolgozták stb. És ez a miénk, a mi sikerünk, a magyaroké, még akkor is, hogyha a híre nem éppen pozitív. Hálás vagyok, amiért Bagdi Bella és a Jobb Veled A Világ Alapítvány a Boldogságprogramot is annyira világhírűvé tették, hogy külföldön is bevezették a boldogságórákat is, és sok külföldi követője akad a programnak. Büszke vagyok arra, hogy az Evitát is itt forgatták Magyarországon!
"Az otthon ott volt ahol bejártunk
mindent százezerszer már...
s apánkat kértük, hogy vegyen fel
most az egyszer, mert magasról
más lesz a táj."
Bármennyire is eltávolodsz a hazádtól akár önszántadból, vagy egy szomorú történelmi hatás miatt, sose felejtsd el, hogy honnan jöttél, hol születtél és hol éltél. Légy büszke a származásodra és ne csak akkor kezd el értékelni, mikor elveszítetted a szülőföldedet. Magyarország, én szeretlek!
"Az otthon ott lesz ahol megállunk,
Ki régen felvett rég nincs már.
Magunkban súgjuk csak tegyél le,
mert ma végre megtaláltuk, más lett a táj..."
"Az otthon ott van ameddig ellát
vak sötétben két szemünk.
Vak lovak vagyunk az éjben
nincsen út és nincs kötél sem,
de mi el mégsem tévedünk."
/* Az idézetek Roy és Ádám - Az otthon itt van c dal részletei/
A legtöbben azt hiszik, hogy aki eme elhivatottság mellet dönt az leginkább azért teszi, mert mélyen vallásos és mindent megtenne azért, hogy az Urat és Jézust szolgálja. Itt most nem az egyházról szeretnék írni, mindenkinek megvan a véleménye róla meg a különböző dogmatikus szervezetekről.
Bagdi Bella az egyik debreceni "Lélekben Hozzád Emelkedem" koncertjén elmesélte, hogy volt amikor nem tudott dönteni a sorsát illetően és azon vacillált, hogy színésznő legyen-e vagy apáca. Azt is elmesélte, hogy neki Teréz anya az egyik példaképe és még fiatal korában olvasott róla egy könyvet, hogy miért is vonult zárdába. Egy nap ült a vonaton, nézett kifele az ablakon és egyszer csak valami megszólalt benne, szinte hívogatta egy hang, ami így szólt: "Teréz, légy apáca". Nos, Bell is sokat vonatozott fiatal korában, és hasonlóan ő is várt egy ilyen jelre, de az nem érkezett meg. Más jelet kapott, ami felnyitotta a szemét arra, hogy Istent máshogy is lehet szolgálni és nem csak úgy, ha valaki pap, lelkész vagy apáca lesz. Ami közös mindegyikben az, hogy segíteni akarnak az embereknek. Persze, ehhez nem feltétlenül szükséges hogy valaki zárdába vonuljon.
Régen, még tini koromban gyakran néztem a "romantik" csatornát. Sokféle sorozat ment rajta, a Bátor Juan Atya, Júdás Asszonya, Isaura a rabszolga lány és a negyedik nagy kedvencem a Mint a filmekben. (Igen, ez volt a címe). Volt benne egy karakter, egy fiatal lány, aki lázadó volt, bulizós és kereste a szerelmet, egy vallásos iskolában tanult, ahol apácák tanítottak. A film végén nem várt fordulat alakult ki, a lány úgy döntött, hogy apáca lesz. Hm ez lehet picit személyes bejegyzés is lesz egyben, na sebaj.
Kiskoromban eszembe jutott, hogy én letudnám élni az életemet egy zárában, manapság is gyakran mondogatom azt, hogy 25 éves koromra, ha nem lesz családom én lehet hogy zárdába vonulok. Na, de mi miatt döntenek úgy szép, fiatal és okos lányok, hogy megvonják maguktól az élet élvezetét? Se család, se buli, semmi. Az biztos, hogy aki novíciának áll valami miatt úgy döntött saját akaratából, legrosszabb esetben meg kényszerítik rá a szülei, de az valóban egyre ritkább manapság. Anyukámtól megtudtam, hogy nekünk volt egy apáca rokonunk. Azért írtam úgy, hogy volt mert már lehet hogy meghalt anyum anyujának vagy apujának valami rokona. Ő azért lett apáca elvileg, mert nem lehetett saját gyermeke. Azért belegondolva ez is egy komoly indok, hogy valaki megvonásokkal teli életet éljen. Főleg, ha nem adhatja meg azt egy férfinak, amire a legjobban vágyik utódokat. Valami miatt van bennem egy olyan érzés, hogy ez lenne az én utam is. Bár nem vagyok megkeresztelkedve és hitem is eléggé paradox, egyedi, furcsa stb. Vagy még gondolkodtam Khrsna-völgybe való költözésen is. Létezik olyan, hogy valaki tudja magáról azt, hogy sosem lesz szerelmes és ezért képes lenne egyedül Istent szolgálni? Mert biztosan van, aki hasonló ok miatt döntött úgy. A magány is az életvelejárója, egyszerűen vannak dolgok, amiket meg kell élni. A hit ugyan nyújthat vigaszt valakinek, főleg ha ő is az ok-okozati összefüggések miatt keveredett ilyen helyzetben. De aki tényleg megtalálja a hitét és képesnek érzi minden napját imával tölteni az semmiféleképpen nem döntött rosszul. Azért jó, hogy szerencsére van ilyen "próbaidő", ugye felszentelés előtt álló papokat, vagy a hivatalos apácai fogadalom letétel előtt álló növendékeket hívják novíciáknak. Talán 1 vagy 2 év és ha még sem érzik azt, hogy ez az ő utuk lenne bármikor kiléphetnek és meggondolhatják magukat. Ez azért jó. Nekem is javasolta egy barátnőm, hogy nézzek utána, hátha van valami ilyesmi. Próbáljam ki és ha meggondolom magamat ki is léphetek akármikor.
Szerintem a legtöbben szintén normális és igazi családra vágytak/vágynak, ahogyan én is. De egy saját ösvényt találni egyedül sem mindig könnyű. Ha valaki bűnt követett el, vagy éppen olyan dolgot tett, amit bűnnek tekint és vezekelni akar szintén egy jó indok arra nézve, hogy valaki bevonuljon. Az apáca lét sem olyan szörnyű, mint ahogyan azt sokan gondolnák. Olvastam egy cikket egy Magyarországi modern zárdáról és hogy hogyan élnek ott az apácák. Használnak internetet, telefont, szoktak kimenni is a természetbe, sokat kertészkednek, és jótékonykodnak. Manapság már nem olyan szigorú egy zárda, mint mondjuk a "Magdolna Nővérek" c filmben volt. (Igaz történet, brutális). A cikkben azt is írták, hogy vannak akik nem találják az útjukat és csak egy kis elvágyódásra várnak távol mindentől, hogy megtisztítsák elméjüket, ezért lesznek novíciák, de a próbaidő után meg eldöntheti, hogy igazán ezt az életet akarja-e vagy nem, mint ahogyan azt már fentebb is írtam.
Én még mindig nem tudom, hogy lesz-e valaha családom, vagy nem. Hogy vonuljak be egy zárdába vagy a völgybe. Talán ilyen elhivatottságok nélkül is lehet úgy élni, ahogyan ott élnek az emberek. A jövő útjai is kifürkészhetetlenek. Majd lesz valahogy. Az pedig viccesen hangzana ha tényleg elég elhivatottságot éreznék apácának állni úgy, hogy extrovertált személyiség, gótikus beállítottságú, hitetlen hívő pogány vagyok.
Az év második bejegyzése következik, az előzőt pár perce írtam meg, amiben befejeztem a harmadik goth kihívást. Szeretnék mindenkinek nagyon boldog új évet kívánni. Remélem mindenkinek jól fog telni az év.
Volt már részed abban, hogy elmentél valahova szórakozni és ha ismertél is kb 3 embert a 15-ből de szinte mindenkivel az az érzésetek támadt, hogy mintha ti már találkoztatok volna, ismerősek voltatok egymásnak és nem tudtátok megmondani, hogy miért vagy honnan? Velem ez történt az év utolsó napján. Egyre jobban elhiszem, hogy nem létezik véletlen találkozás. Azok az emberek, akikkel együtt ünnepelhettem az új évet okkal voltak akkor éppen ott, ez az ok egy hatalmas nagy tanulási folyamat. Oka volt, hogy eltévedtem a helyszínre menet és bár 19 óra 20 perckor szálltam le a buszról 21 órára értem a oda azzal a fiatalemberrel, aki elindult engem megkeresni. Abban az 1 órában csodálatos beszélgetésben volt részem. Azért volt csodálatos, mert most már muszáj lesz elhinnem, hogy bármilyen betegségből kilehet gyógyulni, még az áttétes rákból is. Bár az én problémám más jellegű (nem küzdök élet-halál harcot), no name, rejtély és talány, de mégis ez a beszélgetés erőt adott, erőt ahhoz, hogy ha neki sikerült, akkor nekem is fog. Ami nagyon megragadta a figyelmemet, hogy kiröhögte a halált. Nem hagyta, hogy legyőzze. Ha bármiféle diagnózist kap az ember elsősorban nem szabad megijedni. Ez csak egy állapot, az hogy most bele is hallhat lényegtelen. A nemiséggel kapcsolatos kórós megbetegedések leginkább a családdal való stresszel állnak kapcsolatban. A sérelmeket, amit esetleg a családban kap az ember nem mindig könnyű feldolgozni, így minden fájdalom, aggodalom, idegeskedés azt a szervet támadja meg. Bár lelkileg én is eléggé labilis vagyok, valahogy muszáj lenne megerősödnünk, mert a feldolgozatlan haraggal teli sérelmek komoly problémát okozhatnak a későbbiekben. Ami még nagyon fontos, hogy nem szabad hogy betegség tudata legyen az embernek. Bármennyire is legyengül a kelezések miatt a szervezete muszáj erősnek maradni és pozitívnak lenni. Csodák léteznek, még akkor is ha azt az ember teremti meg saját magának. A fiatalemberrel amúgy egy agykontroll tanfolyamra jártam és neki sokat segített meg mellette már mást is csinál. Sok ismerősöm nyilatkozott úgy, hogy a betegség átformálta az életét és hálát adtak neki, hogy volt.Szerintem ez csodálatos, hogy még mikor élet vagy halál közötti küzdelemben is felfedezték az erőt, ami minden emberben jelen kell, hogy legyen. Jedi leszek és elhiszem az erő bennem is ott van! Nincsen gyógyíthatatlan betegség, minden csak egy átmeneti állapot ami azért van, hogy tanuljuk belőle. Tanuljunk meg elengedni, ne ragaszkodni ahhoz, aki menni akar vagy mennie kell, tanuljuk meg másképpen szemlélni a dolgokat, pozitívabban, és legyen hitünk. Hitünk abban,hogy képesek vagyunk rá és megtudjuk csinálni! Az élet csodálatos, mert mindenkiben ott lapul a Jedi erő, ami arra vár hogy ismerjük fel és kezdjük el használni.
Számomra ez a fiú az élettörténetével együtt példaképpé vált előttem.
A boldogságprogram keretein belül még Júniusban egy feladat által jegyet nyertem a boldogság mesterkurzus nevezetű eseményre, ami (2015) november 28.án került megrendezésre. Jegyet nyertem, de nem postázták ki, hanem a helyszínen vehettem át. Smile jegy volt, de még is meglepetésemre vip-es karszalagot kaptam és fotózkodhattam volna a fellépőkkel is, meg meghívót is kaptam az esemény utáni fogadásra is, de sajnos rosszullét miatt, ezeket nem tudtam kihasználni. A nyeremény csomagomban még lapult egy kis jegyzetfüzet is és egy jobb veled a világ feliratú szívecske is. Mivel nem éreztem jól magam, így a klubvezetőm, Éva vette át a jegyemet és a többi nyereményemet. Viszont, sokat jegyzeteltem. Nagyon sokat, voltak olyan fellépők, akiknek meg volt egy vagy akár több könyvük, viszont voltak olyanok is, akikről nem sokat hallottam és lényegében ott ismertem meg őket.
A Fellépők között volt Dr Sonja Lybomirsky boldogság kutató, aki tanulmányaira épül az egész boldogságprogram. Dr Prof Bagdy Emőke, pszichológus és a boldogságprogram fővédnöke. Feldmár András, aki számomra teljesen ismeretlen volt, viszont az előadását imádtam. Rengeteget jegyzeteltem nála. Böjte Csaba, akit szintén ott ismertem meg, viszont a nevét már sokszor halottam. Müller Péter, őt szerintem nem nagyon kell bemutatni, imádom a könyveit a gondolkodását és Oláh Attila. Ő is ismeretlen volt a számomra. Na meg hát az egész boldogságprogram és a Jobb Veled A Világ alapítvány megálmodója Bagdi Bella.
Az eseményt Bagdi Bella nyitotta meg és felkonferálta Bagdy Emőkét.
/ Mikor voltál igazán boldog? Válaszodban felleled az életed mély értelmét./
Az előadása leginkább a cél populációt támadta meg. A cél populáció a fiatalkor azaz a 16 és 20 év közötti generáció. Kiemelte azt is, hogy fontos a gyermekeink boldogságra nevelése, ugye ez bizonyítja azt is, hogy már a boldogságprogramot néhány hazai iskolába is beiktatták már, mint boldogságóra. Csendes etikai forradalom zajlik, nagyon jól felsorolta azokat a dolgokat, hogy hogyan tudjuk saját magunkat boldogtalanná tenni.
Persze ennek az ellentétét is.
Amúgy én nagyon szeretem Bagdy Emőke előadásait, tavaly karácsonyra pl Nővéremtől a Hogyan Legyünk Boldogabbak c könyvét kaptam meg, már többször is olvastam. Az előadásait azért szeretem, bár ez volt az első olyan, amit élőben hallgathattam, mert egyszerűen az előadás módja nagyon közvetlen és nyitott.
csoport kép, bár páran talán lemaradtak róla. (szünet volt)
Óh Emőke után következett Feldmár András. Őt végkép nem ismertem, de nagyon a szívemhez nőt aznap. Talán nála jegyzeteltem a legtöbbet. /A mindenek fölött való boldogság, az üdvösség, az élet célja. Miért ne énekelnék "Hallelujah!"?/ Igen, az ő előadása valójában arról szólt, hogy hogyan is kell "Hallelujah-t" énekelni. "Hogy azért teremtett minket Isten, hogy dicsőítsük őt. (félreértés ne essék, nem vallású témájú előadás volt.) Nem lehet Hallelujah-t énekelni megfelelő tudatállapot (boldogság) nélkül. Kitért arra is, hogy Szász Tamás szeront elmebetegség nem létezik. Mi az a tudatállapot, amit mi depressziónak nevezünk? Elnyomás, Hatalom, ami elnyom, szolgaság, és nem lehet róla beszélni= depresszió. Szerinte forradalom kell és nem orvosság. A boldogság eléréséhez való hatalom az, ha azt csináljuk amit akarunk.
Deprimált= Istenkáromló, ha az ember nem tud örülni annak, hogy él, hogy lélegzik. Feldmár András szerint az is csoda, hogyha fájdalmat érzünk. Az egyik ismerősöm is azt mondta régen, hogy akkor érzi igazán, hogy él, amikor fájdalma van, akár testi vagy lelki. Hálásnak kell lennünk mindig, ha nem történik rossz dolog. A halál időpontja nem biztos. Akkor hogyan kell élni? Igyekezni kell részt venni minden él ő pillanatban. ( itt megjegyeztem magamnak, hogy a pillangoizmusom is erről szól). Aki motivált, azt nem lehet deprimált. Megemlítette a Flow-áramlat élményt is, ami azt jelenti, hogy egyszerűen nem gondolkodunk, élvezzük, hogy az idő gyorsan múlik. A Stressz biológiája szerint küzdünk vagy menekülünk egy helyzettől egyenlő azzal, hogy beteggé tesszük magunkat. Mert ha menekülünk nem vagyunk felelősek a tetteinkért. Változás nem létezik veszteség nélkül. Arra is kitért, hogy valójában kétféle félelem létezik. Ez a két félelem pedig az élettől és a haláltól való félelemre épül. Megemlítette a függőséget is, hogy abban a tudatállapotban elvileg nincsen fájdalom. A fájdalom élménye attól függ, hogy mennyire vagyunk elválva másoktól. Minél elszigeteltebb valaki, annál keményebb a fájdalom. A szeretet egy lehetőség. A szeretet egy csoda. Nem lehet akarni. Az akarat szeretet nélkül brutalitás. A szeretet egy munka. Bár egyik fellépő sem beszélt össze a másikkal, elég sokan köztük Böjte Csaba, Bagdy Emőke, ha jól emlékszem Oláh Attila is meg hát Feldmár András is kitért arra, hogy fontos hogy BESZÉLGESSÜNK igazán egymással a gyakorlatban. Senki sem született bátornak, azt gyakorolni kell. Aki bátor az nem fél. A félelem olyan, mint az időjárás.Ha az ember fél, azért is megcsinálja. Bátorság nélkül nem lehet beszélgetni. Egy kapcsolat akkor lesz unalmas, amikor fél őszintének lenni. Mentális betegség nem létezik. Aki nem szabad az nem lehet boldog. A szeretetben nulla az erőszak, úgy szeretjük azt, ami él, hogy oda figyelünk rá. A szégyen a legrosszabb dolog és a neveléshez nem szükséges a megszégyenítés. Amúgy a Flow dolgot Csíkszentmihályi Mihály írta le."
Óh és utána következett az egyik kedvenc írom. Müller Péter. / Ha egy boldog embert megkérdezünk miért boldog, nem tud felelni rá. Ha más mondd valamit, nem is igazán boldog./
Nos Müller Péterrel kapcsolatban általában két felállás létezik. Lehet őt szeretni, vagy nem szeretni. De semmiképpen nem vált ki szerintem közömbös reakciót. Tulajdonképpen a művei szerintem inkább hajaznak a filozófia kategóriára, mint a pszichológiára. Mivel a boldogság mesterkurzus minden előadása a boldogsággal volt kapcsolatban, így a boldogságról szóló gondolatait, amit ki tudtam jegyzetelni most szó szerint idézni fogom. " A boldogság nem öröm., az a feldobottság. A boldogság a lelkünk ősállapota, a valóság távoli rokonsága az örömnek. A boldogság a haza érkezés, hogy mindig ide vágyódtam. Az emberi léleknek sok rétege van. Lelkünk magja az emberi léleknek körül ölelő része. Mindannyian a lelkünk legmélyén boldogok vagyunk. Az ananda az emberi mélység legboldogabb éne. A hétköznapi énünk nem tud boldog lenni: A boldogság középen van. A boldogsághoz nem kell semmi. Hogy az ember ezt megtalálja az az életcélja. Amikor az árnyék és a fény harmóniába van, akkor jó. El kell felejteni azt, amit a nagy belső ananda élmény mutat., hogy nem függünk semmitől. A boldogságot nem elvárásoktól kell függővé tennünk. A külvilág függő. Kívülről vezéreltek vagyunk. Mindenkitől függünk. Önmagától függetlenné válunk. Ez a boldogság titka. Eltudom dönteni, hogyan reagálok a külvilágra. A meg kell tanulni feltárni a belső erőt. Befelé fordulni azt jelenti, hogy az ember a saját teremtő energiáját használja és megformálja a világot.
Üzenete: Fogadjátok türelemmel, belső békével és hálával azt, amit kaptunk és kapunk. Csodálatos ünnep a karácsony a szellemvilág magas része közelebb kerül egymáshoz. "
És Böjte Csaba. Istenem, az az ember maga a szeretet. Nagyon nyílt, nyitott és közvetlen volt. Ő valóban egy példaértékű ember, akiben a Keresztény szemlélet valódi. / Legyél azzá, amiért születtél, merd vállalni önmagad és boldog leszel./ Az ő előadása nagy mértékben szólt az igazi, valódi szeretetről a boldogság mellet. Ahogy fogalmazta Isten, az alkotás örömét adta nekünk. Nagyon sok otthont és árvaházat üzemeltet. Igazából Őt itt ismertem meg igazán. Én ha mondhatok ilyet beleszerettem és példaképpé avanzsálódott a szememben. Valóban szereti azt, amit csinál. Még sokat viccelődött is arról, hogy bár cölibátust fogadott, de csináljunk gyerekeket, mert azok igazán boldoggá tudnak minket tenni. A boldogságprogram december havi témája a boldogító jó cselekedetekről szól, ezt most csak azért említem meg itt. Mert nagyon sokat mesélt arról, hogy adni valamit egy apróságot is nagyon jó érzés. Meg a befogadás öröme, és hogy integrálni mennyire jó dolog. Ő is pont ezért csinálja azt, amit. Ő így segít másokon, hogy befogadja őket. És hogy önzetlenül megfogni más ember kezét. Ahogy Bella énekli az "adj egy álmot ajándékba" c dalában. "Ha lehajolsz segíteni, akkor emelkedsz a legmagasabbra". A boldog ember egy irgalmas ember. Böjte Csaba tényleg megérdemli, hogy adakozzanak neki. Csodálatosan jó lelkű ember és igazi keresztény. (Még ha nekem a hitem sokvallásúis)
A vége felé volt Bagdi Bella koncert is, az is nagyon csodálatos volt, még ha nem is tudtam úgy tombolni, ahogy szerettem volna. Az utolsó előadás meg Sonja Lyubomirky tudományos kutatásai voltak. Ugye nekünk, akik részt veszünk a boldogságprogramban annyira nem voltak új keletű dolgok, de azért néhány érdekességet is hallhattunk. Azt meg kell említenem, hogy azért volt hosszabb ez az előadás a többinél, mert tolmácsolták. Szóval ami ujdonságnak számított az az, hogy mesélte volt egy teszt, egy kutatás. Ami lényege az volt, hogy három csoportra osztották az embereket. Az egyik csoportnak saját maguknak kellet valamit jót tenniük, a második csoportnak másoknak kellet valami jót tenniük, a harmadik csoportnak meg a világnak kellet valami jó tenniük. És ezektől az emberektől vért vettem és amin nagyon meglepődtem, hogy mesélte, akik a világnak tettek valami jót, azoknak valahogy a vérük ezt ki mutatta. :OOO Durva, hogy hogyan azt nem tudom, minden esetre érdekes volt. Amúgy az is meglepő volt, bár kicsit nem a témával kapcsolatos, hogy amilyen fiatal és négy gyermeke van. :D Ő is kitért arra, hogy a gyerekek igen is boldogítanak, bár kisebb korban és a kamaszkor az, amikor ez nem teljesen így van. De hát majd mi is megtudjuk milyen érzés szülőnek lenni, hiszen mi is tudjuk, hogy velünk milyen sok baj volt kamaszként...
Hálás vagyok, hogy ott lehettem. Csodálatos előadásokat hallgathattam és okosodtam.
Most egy populárisabb együttesről és dalszövegeiről írok. Kowalskyékat biztosan sokan ismerik, de hátha van olyan, aki esetleg nem. Talán nővérem által ismertem meg még pár éve, de sose fogott meg mostanáig. Sokáig csak hallgattam néha a rádióban, dallamos kis fülbemászó dalaik vannak.De valahogy a szövegre sosem figyeltem igazán -ami nagy hiba-.Teljesen "véletlen" történt az, hogy észre vettem a szövegeik mögötti üzenetet, valójában pont a "varázsszavak" c szám által jött a felismerés, hogy a Kowalsky meg a vega pozitív zenét csinál.A varázsszavak: sajnálom, bocsáss meg., köszönöm, szeretlek. Ezt egy Bagdi Bella dalban hallottam először, mégpedig a "ho'oponopono"-ban. Ez egy ősi hawaii módszer, amivel boldogságot, békét és szeretetet teremthetsz. Már ebből a dalból is biztos észre vettétek, hogy valamilyen spiritualitást is belecsempésznek a zenéikben. Igazából tényleg valamilyen szinten spirituális bandáról van szó, mert Kowalsky khrsna tudatú, és mint tudjuk a védák bölcseleteiben van némi igazság. /Bár Istent, másképp is lehet értelmezni./
Örülök, hogy csináltak egy ilyen nagy spirituális jelentőséggel bíró dalt is, mint a varázsszavak. Nem csak a Hooponopono technika miatt, hanem mert nagy igazságok is hallhatóak a dalban. Jó tudom, nem lehet mindenki spirituálisan nyitott dolgokra, de én is megtapasztalásból beszélek, hogy kellenek a rossz dolgok is, mert azok nélkül a jót sem tudnánk úgy értékelni ahogy, magunkból meg kell tanulni kihozni a maximumot is.Ezek a dolgok visznek minket előre.
A Kowalsky meg a vega együttes szinte összes dalából sugárzik az optimizmus. Ezekre a hidegebb, esősebb időszakokra kimondottan ajánlom őket, ha már az idő nem is kedvez nekünk, de őket hallgatva biztosan jobb kedvünk lesz!
Több hasonló pozitív rock banda kéne. Ha tudtok hasonlóakat írjatok!
November 28.án Budapesten Kongresszusi Központban megrendezésre kerül a Boldogság Mesterkurzus. A jobb veled a világ boldgoságprogram kereteink belül NYERTEM rá jegyet!!! :D Annyira boldog vagyok, ez az egész napos program nagy lehetőség mindenkinek, aki ott lesz, hogy olyan neves Boldogság-kutatótól tanuljon, mint pl Dr. Sonja Lyubomirsky, Müller Péter, Bagdi Emőke stb.. és még egy Bella koncert is lesz a program végén. Úristen!!4 MEGYEK PESTRE!!! Hálás vagyok a mai napért. :)
Anyukámmal a vasárnapi napunk kertészkedéssel telt, életemben először kapáltam meg gereblyéztem, nem egy könnyű fizikai munka, de élveztem csinálni. Kifogjuk füvesíteni az udvart, meg majd sok sok finom zöldséget és gyümölcsöt fogunk ültetgetni. Majd felfogjuk ásni az egész kertet, illetve megpuhítani a földet. Mama biztos büszke lenne ránk. Kérdés, hogy vajon a trágyázás mennyire vegán? Szerintem nem az, de vannak állatkáink :( és nem tudom megakadályozni, hogy ne trágyázzák a földet.Akkor nem is leszek vegánnak minősítve? Lehet, hogy hülyeség. :D De szerintem kipróbálhatnánk emberi ürülékkel is... :D
"Ahhoz, hogy meglásd a szivárványt, el kell viselni az esőt is."
Persze én se szeretem a nagyon szeles, esős időt. Főleg, hogy tegnap 2 órát áztam az esőbe, ami eléggé brutális volt,mert szakadt. Viszont szeretem, mikor esik. Szeretem, mert az azt jelenti, hogy keletkezhet a Földben egy új élet. Főleg, ha utána kisüt a napocska is, ezért szeretem a tavaszt is, meg a nyárt. A finom Frissen szedett zöldségnél és gyümölcsnél nincsen finomabb. :D Mondtam anyunak, hogy vegyünk eperfa magot is, vagy nem tudom minek nevezik, de legyen házi eprünk. Málnánk, meg szőlőnk és diónk van, már csak türelemmel kell várni és kicsit megszeretgetni a bokrokat, fákat hogy szép termést hozzanak. :))
Bagdi Bella Lélekben Hozzád Emelkedem CD-jén hallható dalok szinte mindegyikét megkönnyezem. Én magam sem tudom, miért is pontosan. Tudom nem goth és egyáltalán nem dark de a lelkemnek jólesik hallgatni a mantráit. :D Ma is az önszeretet imáját énekeltem a városban, amiben "Isten" nevét is megemlíti sokszor, gondolom a járókelők mit gondolhattak magukban:. "Ez a lány, milyen vallásos szekta dallal, akar megtéríteni" :D De semmivel, attól, hogy Isten szót használ a némelyik dalaiba az én vallásom szerint Istenek, Energiák stb... /Nem vagyok vallásos még mindig, csak egyedi hitem van/
Ami még pozitív dolognak számít, hogy valamennyire a darkosabb stílusban jártas a pszichológusnőm, viszont a grufti szóról még nem hallott és a goth-ot azonosította a grufti jellemzőkkel. De felvilágosítottam. :))
Minden kezdet nehéz, így valójában ezt a bejegyzést sem könnyű elkezdeni, mert igen ez is részben egy könyvajánlós bejegyzés, részben meg valami más. Személyes is, mert elkezdtem járni egy Csodakurzusra. Így a már mostani tapasztalataimról muszáj írnom. De előtte a könyvről egy pár szót.
Valójában Helen Schucman írta, vagy is szerzőnek van feltüntetve, bár az hogy hogyan keletkezett az kérdéses, ismereteink alapján hasonlóan keletkezhetett, mint Neale Donald Walsch- Beszélgetések Istennel című könyve(erről már írtam, megtekinthetitek itt). (Neeem, még mindig pogány vagyok és egyedi hitem van, de legalább van.) Bár ez Neale könyvével szemben nem egy párbeszédekre alapuló szöveg környezet. Tegnap néztem egy dokumentumfilmet a könyv keletkezéséről és a szerző mint egy "belső sugallat"-ra írta.
Ezt a könyvet még nem olvastam, viszont sokkal nehezebben lehet megérteni, mint a fent említett könyvet. Ennek ellenére én remélem egyszer megtudom szerezni.
A boldogságprogramos egyik kedves klubtársunk felajánlotta nekünk, hogy akik szeretnének tart nekünk egy önismereti kurzust, ami végül is a Csoda kurzus lett. Én még nem hallottam túl sokat erről az egészről, ezért utána néztem neten. Azt tudtam, hogy Bagdi Bellának van egy meditációs CD-je a csodák tanításaiból, viszont több infót nem tudtam róla. A keresgéléseim alapján találtam valahol már nem emlékszem, hogy hol egy jó átfogó képet erről a Csodák Tanításából. Így a kurzus kezdetén csak annyit tudtam, hogy vallási témájú és még is vallástól független dologról van szó. A Csodakurzus során megtudtuk, hogy valójában ez is három részes kötet, mindegyiknek más a címe és ha jól tudom mi a második kötettel foglalkozunk, amiben gyakorlatok is vannak. Ezeket a gyakorlatokat, meditációkat úgy kell elképzelni, hogy 1 évig fogjuk gyakorolni őket, így 365 gyakorlat van, tehát minden napra egy gyakorlat végezhető. Még most járok a második feladatnál és már is úgy tapasztalom, hogy az életem gyökeres változáson fog keresztül menni. Ahogy én értelmezem ezt az egészet azt úgy kell elképzelni, hogy megtanít látni! Mint tudjuk a látás is önmagában egy csoda, de nem is akármilyen. Egy új megközelítésből szemlélni a világot Csoda, mint ahogy csoda vagyok én is és te is. És minden más is.
Én azt hiszem, hogy 15 évesen indultam el egy úton, aminek ki tudja, hogy mikor fogok a végére érni?
A csoda mindenhol ott van, csak észre kell vennünk. Én azt hiszem kezdem megérteni ezt a csodák tanításait, miközben a gyakorlatok sokkal nehezebbek lesznek.
Hogy miért jelentkeztem erre a kurzusra? Mert régóta is szeretem megcsodálni a hétköznapi dolgokat, ami lehet akár egy hulló falevél, és ki ne vágyna arra, hogy a csodák földjére juthasson? :)
Itt a Földön minden Isteni teremtmény, legyen akár szó egy vagy a több Istenhitről. Bár elméletileg ezt a könyvet valójában Jézus diktálta Helennek és nem Isten, mint ahogy Neale vele beszélgetett. Minden esetre bárki is közvetített Helen által, csodát hozott létre.
Mert mi sokkal többek vagyunk annál, mint fizikai test. Ha sikerül az Egót lecsendesíteni, akkor képesek leszünk a csodák tanításait befogadni is. :)
Csodálatos Tavasz első napját kívánok nektek, és ne feledjétek; Jobb Veletek A Világ!!!
Ez egy még belsőbb utazás, hogy találkozhass azzal, aki valójában vagy és nem azzal, aki lenni akarsz.
Ezek a javaslatok a 10 hónapos INGYENES Boldogságprogram részét képezik. Bővebben a programról itt olvashatsz: www.jobbveledavilag.hu/boldogságprogram
A mostani klubtalálkozóra nem tudtam el menni, mert anyukám nagyon beteg. Viszont a márciusi téma a boldogságprogramban a megbocsátás, ami elég sok mindenkinek egy kényes téma lehet. Az első leckét elolvastam róla, de majd a többit is elfogom. Valójában most saját gondolataimat akarom megosztani a megbocsátásról.
Az előző blogomban gyakran írtam a megbocsátásról, így e téma kapcsán megteszem ismét. Amit nagyon fontosnak tartok kiemelni az az, hogy a kedves klubvezetőnk Éva megosztott facebookon egy filmet, a megbocsátás útja-t és annyira megihletett, hogy elengedhetetlennek tartom, hogy le írjam róla a
gondolataimat.
A megbocsátásnak szerintem két útja van, az egyik a másik felé irányul, a másik meg önmagunk felé. Ezt azért emeltem ki, mert az élet tapasztalat és tanulásból áll. Mindenki követ el hibát, jobbik esetben tanulunk belőle, rosszabb esetben meg nem és a hibákat újra és újra elkövetjük, de hiszem azt, hogy ez is a tanulás része.
Olykor mindannyian kapunk egy jelet az univerzumtól, de sajnos nem mindig figyelünk rá oda és nem tudatosítjuk magunkban az okokat.
Van, hogy látunk egy filmet és egyszer csak elgondolkodunk azon, hogy amit látunk azt a mi fejlődésünk érdekében láttuk. Örülök ennek a havi témának, mert egyik kedvenc témám.Mivel közel a 23 évemhez én hiszem azt, hogy ebben a témában már nagyok sokat tapasztaltam és engedjétek meg, hogy a tapasztalataimat megosszam veletek.
Megbocsátás önmagunknak
Emberek vagyunk, tele hibákkal és még is így vagyunk tökéletesek. Sajnos én elég sokszor hirtelen felindulásból elkövetem újra meg újra ugyan azokat a hibákat, persze próbálok rajta változtatni és merem hinni, hogy egyszer végre sikerül a dühömet kontrollálni. Azt hiszik a legtöbben, hogy a megbocsátásra a gyenge emberek képesek. Pedig ez nem így van, hanem a legerősebbek. Aki még nem volt olyan nagyon komoly helyzetben az nem tudhatja. Mivel én már átéltem ezért tudom, hogy az egyik legnehezebb feladat a megbocsátás magunknak. Talán sokan bele sem gondolnak abban, hogy aki valami olyat tett, és hajlamos arra, hogy megbánja és megtudjon magának bocsátani milyen nehéz, azért nem tudhatják, mert a lelkiismeretével magának kell elszámolnia, lelki teher egy olyan dologgal együtt élnie, amin már nem lehet változtatni.
Hogy miért gondolom, hogy meg kell tanulni megbocsátanunk önmagunknak? Azért, mert jelenlegi életünkben ebben a testben kell élnünk életünk végéig, hogy ha nem vagyunk képesek megbocsátani magunknak, akkor arra sem leszünk képesek, hogy mások általunk bocsánatot nyerhessenek. Mivel "túl rövid az élet" ahhoz, hogy haragban éljünk egymás mellet, és hogy haragban éljünk önmagunkkal.
Megbocsátani másoknak
A harag, mint sokan tudják megbetegíti a lelket. De ha valaki eljut a megbocsátás felé, megkönnyebbül és a lelke szabadon szállhat. Louise L Hay-nek is nagyon nehéz volt megbocsátania azt a sok sérelmet, amit át kellet élnie és ő még is felismerte, hogy a betegsége ebből fakadt. Tudjátok milyen nehéz ki mondani, hogy sajnálom és kérlek bocsáss meg? Erre egy nagyon jó technika a Ho'oponopono Hawaii módszer. Ha úgy érzed, hogy képtelen vagy arra, hogy megbocsáss másoknak, gondolj bele a fordított helyzetbe. Te sem szeretnéd, hogy a hibáidat ne tudják megbocsájtani, igaz? Ha a büszkeség miatt nem mered elmondani szemtől szemben, akkor nem is kell. Valójában nem az a lényeg, hogy a másik tudatára juttasd, hanem hogy a saját lelkeden könnyítsd a terhet. Még akkor is nehéz, de még is érdemes, hogy ha "milliók egy miatt" :///
Valójában ez egy Bagdi Bella szám részlete. De mivel most találtam egy új és konkrét célt, ami valamennyire kapcsolódik ehhez a dal részlethez, úgy gondoltam éppen ideális cím lesz a bejegyzésemnek.
Amúgy ez a részlet az "Adj egy álmot ajándékba" című dalban található.
Mivel a boldogságprogram e havi témája a célok, így roppant örültem, hogy tegnap született egy új célom is, ami nem más, mint a magok.
A legelső Bella koncertemen már ültettünk el boldogság magokat a szívünkbe, most azonban a magokat úgy értem, mint olyan "eszköz", ami táplál minket. Mivel anyukám meg a családom többi tagja szerint drága a vegán étkezés, ezért a tegnapi 3. vegetáriánus/vegán találkozón megfogant az ötlet bennem, hogy veszek majd sok magot meg palántát és ültetek a kertbe sok zöldséget, megtermelem magamnak az ételt Így nem is lesz olyan drága! :) Bár a kertben így is megtalálható már paradicsom, paprika, uborka, krumpli, tök, paszuly, szőlő, málna, dió, persze idény szerint. De szeretnék téli idény dolgokat is a kertbe, mint pl cékla, káposzta, répa. És meg is fogom valósítani! Ha már lesz saját keresetem, akkor mindenféleképpen akarok venni egy szép nagy kertes házat, ahol kertészkedhetek mindenféle gyógynövényeket ültetnék, meg sok finom zöldséget, gyümölcsöt. Abból gazdálkodnék. Jó lenne ide Debrecen környékén egy hasonló biofalut létrehozni, mint pl Krishna völgy. És tudom.... minden csak rajtunk áll! :))
Szép napot!
