Volt már részed abban, hogy elmentél valahova szórakozni és ha ismertél is kb 3 embert a 15-ből de szinte mindenkivel az az érzésetek támadt, hogy mintha ti már találkoztatok volna, ismerősek voltatok egymásnak és nem tudtátok megmondani, hogy miért vagy honnan? Velem ez történt az év utolsó napján. Egyre jobban elhiszem, hogy nem létezik véletlen találkozás. Azok az emberek, akikkel együtt ünnepelhettem az új évet okkal voltak akkor éppen ott, ez az ok egy hatalmas nagy tanulási folyamat. Oka volt, hogy eltévedtem a helyszínre menet és bár 19 óra 20 perckor szálltam le a buszról 21 órára értem a oda azzal a fiatalemberrel, aki elindult engem megkeresni. Abban az 1 órában csodálatos beszélgetésben volt részem. Azért volt csodálatos, mert most már muszáj lesz elhinnem, hogy bármilyen betegségből kilehet gyógyulni, még az áttétes rákból is. Bár az én problémám más jellegű (nem küzdök élet-halál harcot), no name, rejtély és talány, de mégis ez a beszélgetés erőt adott, erőt ahhoz, hogy ha neki sikerült, akkor nekem is fog. Ami nagyon megragadta a figyelmemet, hogy kiröhögte a halált. Nem hagyta, hogy legyőzze. Ha bármiféle diagnózist kap az ember elsősorban nem szabad megijedni. Ez csak egy állapot, az hogy most bele is hallhat lényegtelen. A nemiséggel kapcsolatos kórós megbetegedések leginkább a családdal való stresszel állnak kapcsolatban. A sérelmeket, amit esetleg a családban kap az ember nem mindig könnyű feldolgozni, így minden fájdalom, aggodalom, idegeskedés azt a szervet támadja meg. Bár lelkileg én is eléggé labilis vagyok, valahogy muszáj lenne megerősödnünk, mert a feldolgozatlan haraggal teli sérelmek komoly problémát okozhatnak a későbbiekben. Ami még nagyon fontos, hogy nem szabad hogy betegség tudata legyen az embernek. Bármennyire is legyengül a kelezések miatt a szervezete muszáj erősnek maradni és pozitívnak lenni. Csodák léteznek, még akkor is ha azt az ember teremti meg saját magának. A fiatalemberrel amúgy egy agykontroll tanfolyamra jártam és neki sokat segített meg mellette már mást is csinál. Sok ismerősöm nyilatkozott úgy, hogy a betegség átformálta az életét és hálát adtak neki, hogy volt.Szerintem ez csodálatos, hogy még mikor élet vagy halál közötti küzdelemben is felfedezték az erőt, ami minden emberben jelen kell, hogy legyen. Jedi leszek és elhiszem az erő bennem is ott van! Nincsen gyógyíthatatlan betegség, minden csak egy átmeneti állapot ami azért van, hogy tanuljuk belőle. Tanuljunk meg elengedni, ne ragaszkodni ahhoz, aki menni akar vagy mennie kell, tanuljuk meg másképpen szemlélni a dolgokat, pozitívabban, és legyen hitünk. Hitünk abban,hogy képesek vagyunk rá és megtudjuk csinálni! Az élet csodálatos, mert mindenkiben ott lapul a Jedi erő, ami arra vár hogy ismerjük fel és kezdjük el használni.
Számomra ez a fiú az élettörténetével együtt példaképpé vált előttem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése