A következő címkéjű bejegyzések mutatása: más szemlélet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: más szemlélet. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. március 21., szombat

A course in miracles / A Csodák tanítása

 Minden kezdet nehéz, így valójában ezt a bejegyzést sem könnyű elkezdeni, mert igen ez is részben egy könyvajánlós bejegyzés, részben meg valami más. Személyes is, mert elkezdtem járni egy Csodakurzusra. Így a már mostani tapasztalataimról muszáj írnom. De előtte a könyvről egy pár szót.

Valójában Helen Schucman írta, vagy is szerzőnek van feltüntetve, bár az hogy hogyan keletkezett az kérdéses, ismereteink alapján hasonlóan keletkezhetett, mint Neale Donald Walsch- Beszélgetések Istennel című könyve(erről már írtam, megtekinthetitek itt). (Neeem, még mindig pogány vagyok és egyedi hitem van, de legalább van.)  Bár ez Neale könyvével szemben nem egy párbeszédekre alapuló szöveg környezet. Tegnap néztem egy dokumentumfilmet a könyv keletkezéséről és a szerző mint egy "belső sugallat"-ra írta.


Ezt a könyvet még nem olvastam, viszont sokkal nehezebben lehet megérteni, mint a fent említett könyvet. Ennek ellenére én remélem egyszer megtudom szerezni.

A boldogságprogramos egyik kedves klubtársunk felajánlotta nekünk, hogy akik szeretnének tart nekünk egy önismereti kurzust, ami végül is a Csoda kurzus lett. Én még nem hallottam túl sokat erről az egészről, ezért utána néztem neten. Azt tudtam, hogy Bagdi Bellának van egy meditációs CD-je a csodák tanításaiból, viszont több infót nem tudtam róla. A keresgéléseim alapján találtam valahol már nem emlékszem, hogy hol egy jó átfogó képet erről a Csodák Tanításából. Így a kurzus kezdetén csak annyit tudtam, hogy vallási témájú és még is vallástól független dologról van szó. A Csodakurzus során megtudtuk, hogy valójában ez is három részes kötet, mindegyiknek más a címe és ha jól tudom mi a második kötettel foglalkozunk, amiben gyakorlatok is vannak. Ezeket a gyakorlatokat, meditációkat úgy kell elképzelni, hogy 1 évig fogjuk gyakorolni őket, így 365 gyakorlat van, tehát minden napra egy gyakorlat végezhető. Még most járok a második feladatnál és már is úgy tapasztalom, hogy az életem gyökeres változáson fog keresztül menni. Ahogy én értelmezem ezt az egészet azt úgy kell elképzelni, hogy megtanít látni! Mint tudjuk a látás is önmagában egy csoda, de nem is akármilyen. Egy új megközelítésből szemlélni a világot Csoda, mint ahogy csoda vagyok én is és te is. És minden más is.

Én azt hiszem,  hogy 15 évesen indultam el egy úton, aminek ki tudja, hogy mikor fogok a végére érni?

A csoda mindenhol ott van, csak észre kell vennünk. Én azt hiszem kezdem megérteni ezt a csodák tanításait, miközben a gyakorlatok sokkal nehezebbek lesznek.

Hogy miért jelentkeztem erre a kurzusra? Mert régóta is szeretem megcsodálni a hétköznapi dolgokat, ami lehet akár egy hulló falevél, és ki ne vágyna arra, hogy a csodák földjére juthasson? :)

Itt a Földön minden Isteni teremtmény, legyen akár szó egy vagy a több Istenhitről. Bár elméletileg ezt a könyvet valójában Jézus diktálta Helennek és nem Isten, mint ahogy Neale vele beszélgetett. Minden esetre bárki is közvetített Helen által, csodát hozott létre.

Mert mi sokkal többek vagyunk annál, mint fizikai test. Ha sikerül az Egót lecsendesíteni, akkor képesek leszünk a csodák tanításait befogadni is. :)

Csodálatos Tavasz első napját kívánok nektek, és ne feledjétek; Jobb Veletek A Világ!!!

Ez egy még belsőbb utazás, hogy találkozhass azzal, aki valójában vagy és nem azzal, aki lenni akarsz.


2015. február 25., szerda

A negatív is lehet pozitív! :)

Bizonyos emberek számára, az ismeretlen egy félelmetesnek tűnő valami. De ha jobban megismernék, rájöhetnének arra, hogy nem feltétlenül kéne a külsőségek alapján elítélni bizonyos ember csoportokat. Ez igaz a rasszizmusra is, de amiről valójában írni szeretnék az a Gothic szubkultúra egy kicsit más megközelítésből.

Sokan elítélik, mert nem ismerik és nem tudják, hogy azok a stílusjegyek valójában milyen jelentést is hordoznak magukban. Nem ismerik, félnek, ítélkeznek és olykor téves következtetést vonnak le. Ilyen téves következtetést például a : sátánista.

Mivel ezt a bejegyzést is pozitív posztnak szánom, ezért is van benne a pozitív percek címkékbe és mindjárt rá is térek, hogy miért is gondolom azt a szubkultúráról, hogy pozitív.

Nem rég egy szintén goth barátnőmmel (vannak akiknek ez a név többet mondd, hogy gothic rosette) arról beszélgettünk, hogy valamilyen szinten ez az egész szubkultúra pozitívnak számít, persze lehet vannak akik nem fognak egyetérteni az írásommal, mindenkinek szíve joga eldönteni, hogy hogyan vélekedik egy adott dologról, de mivel szerintem fontos  mindenben megtalálni a pozitívat, így ezt sem hagyhatom szó nélkül. 

Hogy miért is gondolom azt, hogy pozitív a goth szubkultúra?

Megfigyeléseink alapján a legtöbb ember akkor találja meg itt a "lelki békéjét" mikor valami negatív dolog történik az életében, ezért van az, hogy sokak csak úgy gondolják ez csak egy korszak a tinik életében, de vannak akik számára ez jóval több. Még pedig, akik ide belekerülnek (és itt jön a pozitív rész) átértékelik a dolgokat, elkezdik másképpen szemlélni a világot, ami egyáltalán nem rossz  sőt pozitív is lehet.
Egy másik perspektívából látni megtanít elfogadni, befogadni és értékelni. Vagy tényleg annyira hihetetlen lenne, hogy valaki a sötétében fényt talál?

Reményt ad a reménytelenségben.

Mert remélni is csak az tud, akiben egy kicsi fény csóva már kivirágzott. Annak idején, a korszakban amiben nem éltem még is valamilyen szinten rajongok érte a politikai/társadalmi helyzet volt az, ami a goth szubkultúrába "hajszolt" sok fiatalt. 


Mint ahogy fentebb írtam, meg találja a sötétségben is a fényt. A másik szemléletmód megváltoztatja és már nem fog félni attól, amitől a legtöbb ember fél, az ismeretlentől. Elkezdi felfedezni a rossz dolgokban is a szépet. Szerintem van egyfajta "elvont szépsége". És nagyon sok mélyebb gondolat van benne. Belegondolva a gótikus beállítottságú emberek műveltek, okosak és intelligensek. Művészlelkek akár írásról van szó, akár festésről vagy kretaív-"csináld magad"-ról, ők biztosan nagyon tehetségesek. Filozofikus alkatok.
Azért mert a fekete egy szín, ami nem mellesleg a "gyász" színe mellet a művészet színe is. 
"Mert a halálfej nem pozitív" Miért ne lehetne az? Lehet csak annyit jelent, hogy nem fél a jelenségtől, elfogadja hogy létezik halál és még sincsen halál vágya. Vagy egy másik jelenség szerint valaminek a vége, de egy új élet kezdete. Értéket talál az antik dolgokban, amik manapság már nem divatosak, ő még is büszkén hordaná vagy viselné. Tiszteli a régi korszakokat.

Persze minden negatív kritikát is szívesen fogadok, ha nem értene velem egyet a kedves olvasó. 

Mindent összevetve, szerintem másképp szemlélni a világot, más elvontabb dolgokban is felfedezni a szépet, a reményt és a fényt, igen is pozitív. Ellenvetés?! :)

Szerintem az is nagyon jó benne, hogy nem annyira egysíkú, mert sok válfaja alakult ki az évek során, minden ember a saját egyéniségét is beleakarta tenni és így kialakult sok a szubkultúrához tartozó alstílus is. Szerintem csodálatos!