Egy új projekt: Vblogger hair guru / 20-as évek inspirálta haj/ Flapper

Én sosem akartam videoblogot indítani, de most úgy döntöttem csak csinálok hasonlót, de csak frizurákat! Amiért úgy döntöttem, hogy belevágok a az volt, hogy én is kerestem magyar verzióba ilyen alternatív, goth, pin up, vintage stílusokban alkotókat, de nem igazán találtam, így hát gondoltam akkor csinálok én magam ilyeneket. Az első videóm már fent is van youtube-on nagyon sok javítani valóm lesz még meg felfedezni a program adta lehetőségeket, de azért megosztom a nagy közönség előtt. Majd a következő lesz jobb is.

Másnak születtünk, mások vagyunk. Emlékezzünk Sophie-ra és a többi áldozatra.

Akár egy etnikai kisebbségről, akár egy adott szubkultúra stílusirányzat követéséről vagy éppenséggel egy nemi identitásról van szó,  vagy akár egy velünk született rendellenességről, fogyatékosságról, mindig előkerül valami, ami nem más, mint az előítéletek. A történelem során rengetegszer előfordult már, hogy ha valami nem úgy alakult, ahogy azt elvárták volna mások, ezért megpróbálták kiiktatni, eltörölni. De egy ember élete nem egy játékszer. Nem lehet az érzéseikkel játszani, dobálózni és kitörölni.Minden élet egyformán értékes, még ha picit más is, ami nem feltétlen jelenti azt, hogy rossz. A második világháborúban rengeteg embert kiirtottak csak azért mert nem feleltek meg az akkori társadalmi normáknak. Nem csak a zsidó vallású embereket , hanem mellette a betegeket is, a melegeket is és minden más kisebbséget is. Végül is, nem is áll távol annyira a 40.-es évektől, hogy az 50-es és 60-as években például elmegyógyintézetbe zárták azokat, akikről megtudták, hogy a saját nemükhöz vonzódnak. Mert ez egy  egy betegség, ugye? Nem. Ez pusztán érzelem, ami olyan mint egy szokványos esett a szerelemben.Mert nem az a fontos, hogy kit szeret és hogyan szereti, hanem az, hogy szereti. Mint William Shakespeare leghíresebb drámája a Rómeó és Júlia élő példa erre. Van az mondás, hogy próbáld beleképzelni magadat az ő helyükbe és majd csak utána ítélkezz, vagy utána se, de nem. Sajnos a mi jelenkori társadalmunkban sem sok minden változott, pedig azt hinnék, hogy tanulhattunk a múlt hibáiból, hogy azok a nagy tragédiák, amik olyan sok ember áldozatot követeltek ne történjen meg újra, de ha így haladunk ez könnyen előfordulhat!

Emlékek....

Talán sokan vannak, akiknek ismerős lehet a Rise Against - Make it Stop című slágere. Nos, ez a dal nem másról szól, mint az LMBT társadalomról, akiket öngyilkosságba kergettek, azok a fiatalok, akik zaklatták, megalázták őket csak azért mert mások és máshogyan szeretnek...Sokszor még egy szülő sem képes elfogadni azt a tényt, hogy a gyermeke meleg. Ha a gyerekeket már kisebb korban elfogadásra nevelnénk, talán nem fordulhatnának elő hasonló társadalmi megkülönböztetések. Hinni, hogy az áldoztatok nem voltak hiába valók.... A dal érdekessége az, hogy még fel is sorolják azoknak a gyerekeknek a  nevét akik életüket vesztették a kiközösítés miatt. Sajnos a nem elfogadás, az iskolai megaláztatások nagyon nagy lelki traumát tudnak okozni, szerintem elég sokan átéltek már hasonlót vagy éppen tud olyan emberekről, akik hasonló cipőben járnak..

Betegségek, amikről egyáltalán nem tehetnek.... Erről személyes tapasztalatim is vannak, mivel a Középiskolában-ahova jártam- voltak speciális diákok is. Még általánosban is volt egy kis srác, aki más volt, mint a többi. Mivel nem értették meg őt a furcsa viselkedése miatt nagyon sokan bántották én úgy sajnáltam szegényt, mert tényleg nem tehetett arról, hogy fogyatékossággal született. Amibe végkép nem tudnak bele gondolni mások, hogy esetleg az ő gyerekükkel is előfordulhat, hogy olyannak születnek majd... Mit fog akkor csinálni? Ki dobja a kukába, mert hogy neki így nem kell? Vagy megpróbálja felnevelni, hogy valahogyan majd boldogulni tudjon az életben. De néha egy olyan betegség is gondot okoz a társadalomnak, amitől még el sem tudják dönteni, hogy átok vagy éppen áldás. Például ilyen az autizmus. Lehet, hogy a saját világában él, lehet hogy másképp lát és szemlél dolgokat, de ezek mellett hihetetlenül okosak és nagyon jól tudnak számolni. De a társaik gyakran nem értik meg őket. Sose fogom elfelejteni az egyik diáknapot a suliban. Az én drágalátos osztálytársaim kiröhögtek egy ilyen betegségben szenvedő kislányt, csak mert táncolni mert nyilvánosan... Mások meg olyan dolgokra rá veszik őket és annyira szörnyű, hogy ilyet emberek megtehetnek egymással. Pedig ez a kislány a mellet, hogy autista nagyon okos is és fejből tudja minden névnek, hogy mikor van a névnapja.

És ott van Sophie Lancaster, akinek egyetlen "bűne" volt, az hogy goth volt. 2007-ben tizenéves fiatalok megtámadtak egy lányt és egy fiút, akik egy parkban sétálgattak, brutálisan összeverték őket, a kinézetük miatt. Sophie barátja túl élte a balesetet, viszont a fiatal lány nem. (Amúgy pont pár napja volt az évfordulója) Sajnos a hasonló szubkultúrákban ez sem ritka esett, ha nem is fizikailag, de gyakran lelkileg is terrorizálják azokat a fiatalokat, akik egy picit is másképp mernek gondolkodni, vagy másképp öltözködnek. A Delain együttes We  Are the Others c számát pont ez az eset ihlette. Sophie anyukája létrehozott egy alapítványt is ezzel kapcsolatban, hogy hasonló dolgok még egyszer ne történjenek meg. Az alapítvány is a S.O.P.H.I.E nevet viseli.

A társadalmi kirekesztettségek sokakat érintenek és valós probléma, nem kellene hagynunk, hogy hasonlók megtörténjenek. Minden élet egyformán értékes, még ha valamiben más is, mint a megszokott normák. Hiszen valójában mi mindannyian egyek vagyunk! Ugyan az a szív és ugyan az a vér dobog bennünk, tekintsünk minden ember társainkra úgy, mint testvérek, akik még ha különböznek is egymástól, de ugyan olyan értékesek is. Csak azért, mert másként gondolkodnak, mert másban hisz, t mert nem úgy öltözködik, mint ami megszokott és   mert a saját neméhez vonzódik, vagy rossz testbe született vagy éppen interszexuális, fogyatékkal élő, esetleg más a bőre színe, senkit sem szabad megalázni és kitaszítani! Ha már tényleg erre tanítanánk az utódokat, egy jobb és boldogabb, elfogadóbb, befogadóbb társadalom jöhetne létre. Mi mindannyian, ha összefogunk ezek ellen a gyarlóságok ellen, szebbé és jobbá tehetjük a világot!

források: http://41.media.tumblr.com/tumblr_m99lsnmxqV1revi4do1_500.jpg

http://hammerworld.hu/2012/09/17/delain-klippremier-we-are-the-others/

Valójában mi bármikor véget tudnánk vetni a szenvedésnek, de ahhoz egyetlen dologra lenne szükség. Mégpedig az egyetértésre.

Mindszentkállai temető

A hosszú hètvègère le mentünk a Balatonra apuékkal. A szállásunk apukám barátnője nagyszülei nyaralója volt Mindszentkállán, a part meg Zánka-Köveskálon volt. A szállással szembe meg volt egy temető. 20.-an is esett az eső, így otthoni program volt. Csináltak babgulyást meg szalonnát sütöttek én meg elmentem a szomszédba, felfedezni a temetőt.

A kapu nyitva volt, sehol nem láttam egy olyan zár fèlesèget, ami tiltaná az éjszakai bejárást, bár èn nem este mentem, mert akkor nem tudtam volna fotókat csinálni. Egy gondnokot, sírásót sem láttam. Gyakorlatilag egyedül voltam. Nem volt túl nagy, sőt elèggè kicsi temető volt, réginek is mondanám. Viszont, még néhány síron nagyon látszott, hogy van aki gondozza őket. A legtöbb síremlék vagy szobor az 1800-as évektől a 1940-es évekig volt címkézve, de felfedeztem újabbakat is ès még volt olyan is, amit még előre megvettek. Próbáltam valami információt felkutatni az internetről a temetőről, de nem találtam sok mindent róla.

Ami èrdekesèg volt az az, hogy sok sìr fordìtva volt, mint nálunk. A hátuljára volt ìrva a nèv, a dátum ès sìrfelirat.

Valószínűleg valamelyik egyházhoz tartozik a temető, mert a legtöbb síron ugyan olyan Krisztus szobor volt.

Volt olyan is, ami Borostyánnal volt beborítva.

Ez az utolsó kép a szállásunkon volt. Nagyon szép ès hangulatos volt ez a borostyánnal végigfuttatott sziklakert.

Légy Szép természetesen (is)

Gondolom mindenki szeretne szép és vonzó lenni, talán ez a lét elemünk- nekünk nőknek-, hogy szépek, vonzóak és kívánatosak legyünk akár az ellenkező nem számára is. De ami a legfontosabb az az, hogy mi legyünk elégedettek magunkkal. Valójában létezik csúnya ember? Egyáltalán  mi tesz valakit széppé vagy csúnyává? Mi jellemzi  csúnyát és mi a szépet?  Ezek csak elvont fogalmak, az én világomban nem lehet őket kézzel megfogni és mindjárt elmagyarázom, hogy miért nem.

"Ismertem egy lányt, akinek volt egy nővére. A lány még ugyan tinédzser évei elején

járt, de nagyon csúnyának érezte magát és féltékeny volt a nővérére, mert mindenki szépnek találta, őt meg kevésbé. Ha megismert valakit a lány, annak a személynek a nővér kellet. Ez persze nagyon rosszul érintette és sokat depressziózott e miatt. A nővér magabiztos, vidám és bulizós fajta volt, aki élvezte az életet a húga meg visszahúzódó, depis, szomorú és voltak csúnya gondolatai. Ezek után nem is kérdés, hogy miért a nővérét választották sokan. De valójában egyik lány sem volt csúnya, bár a húg erre később jött rá- nagyon későn, még ha soha sem késő- Volt, aki azt mondta neki, hogy a nővére elnyomja őt. Persze sokáig nem értette, hogy ezt hogyan kéne érteni, de valójában a húgi nyomta el saját magát a negatív gondolkodása miatt."

Szerintem minden ember szép, van egy nagyon jó barátom, aki egyszer azt mondta nekem, hogy nem az tesz széppé valakit, hogy kivan e sminkelve vagy nincs. Hanem attól lesz szép, ha mosolyog, ha boldog,és ahogyan gondolkodik, mert ami elkezdi vonzani az embereket, az a pozitív kisugárzás. De nem ártana ezzel tudatában lennünk is. Nemrég gondoltam bele abba, hogy régebben milyen sok minden volt magamon, amit nem szerettem, nem tetszett vagy éppen utáltam és inkább szabadultam volna tőle. Mostanra bele gondolva ezek annyira jelentéktelennek tűnő apróságok voltak. Minden embernek vannak szépség hibáik, talán pont ezért találták fel a sminkelést. Régebben is próbálták eltüntetni a nem kívánatos bőrproblémákat, ahogy ez napjainkban is így van. Én is szoktam sminkelni, bár manapság már nem zavar, ha smink nélkül megyek ki az utcára úgy mint régen. Sőt, többnyire randevúkra már vagy kevés sminkkel, vagy természetesen megyek. Nem akarom, hogy egy "álarcba" szeressenek bele. Egy smink sok mindent eltud tüntetni, megtud változtatni, de néha a ne féljünk megmutatni a természetes arcunkat se, mindenféle retus nélkül, mert az is ép elég gyönyörű a szépség hibáival együtt. Ha mások látják azt, hogy te sugárzol a boldogságtól, élet igenlő vagy hidd el, hogy nem a hibákat fogják észre venni rajtad! És ezt lényegében pont egy olyan barátnőmtől tanultam meg igazán, akinek egy olyan ritka arcbőr rendellenessége van, ami talán ha gyermeket szül fog elmúlni és még is vonzza magához az embereket! Nem hiába mondta azt Exupéry is: "  Ami igazán fontos, az a szemnek láthatatlan." Mikor Müller Péter ellátogatott Szepes Máriához azt mondta neki, hogy milyen szép és gyönyörű. Mária erre csak annyit mondott, hogy tudom és köszönöm. Senki nem döntheti el, hogy mi a valódi érték és mi nem az, vagy éppen ki nem az. Mindannyira szépek vagyunk-bár ezt már írtam egy korábbi bejegyzésemben is-, csak néhányan ezt elrejtjük/elrejtik. 

Ne félj megmutatni azt, hogy valójában ki vagy, ha bókolnak csak fogadd el és köszönd meg, hogy tudatosítsd ezt saját magadban is. 

Légy természetesen is gyönyörű, mert hidd el, hogy az vagy. Ha te ezt tudod magadról más is tudni fogja! :)

képforrása: http://www.fanforum.com/f37/olympus-prep-%7C-my-big-fat-greek-boarding-school-*myoc*-44324/

Elvont szokás, elvont művèszet a Viktoriánuskorból: Post Mortem fotógráfia.

Emlékezzünk a halálra, de hogyan?
Őseinknek,- ha lehet így fogalmazni - volt egy érdekes módszerük rá. Bár leginkább a 19. század vége fele és a 20. század elején volt elterjedt a halott fotózás.
Legelőször egy horror filmben láttam Post Mortem képeket, talán a Másvilág című filmben és akkor kezdett el érdekelni ez a különös, nem hétköznapi szokás. Lehet néhány embert sokkolni fog, de valamiért én a művészetet látom ezekben a képekben.


A Viktoriánus korszakban gyakori volt a Tuberkulózis megbetegedések száma és ezáltal a TBC okozta halálozások aránya, ezzel egy időben szintén gyakori volt -talán a nem megfelelő orvosi ellátás miatt - a gyermekhalálozás. Ekkor még a dagerrotípia kezdeti fázisban volt, nem tudták megörökíteni a pillanatokat, és a szeretteiket. Kicsivel később ez a helyzet változásnak indult és elterjedt az új hagyomány, fotózkodni az elhunytakkal. Manapság, ha ilyenekről hallunk megborzongunk tőle, pedig ez akkoriban teljesen normálisnak, elfogadottnak számított. Másképp álltak a halálhoz is, nem féltek tőle.

 A spiritiszta médiumok is gyakran próbáltak kapcsolatot létesíteni az eltávozott szeretteikkel. Úgy tartották, hogy ha lefényképezik a halottakat, a lelkük ott ragad a képekben. Biztos nekik sem lehetett könnyű feladat a holt szeretteikkel fényképezkedni, mégis az emlékezés érdekében ezt is bevállalták. Némelyik képen úgy néznek ki, mintha aludnának. Viszont elég sok kép kering a világhálón, ahol olyanok, mint az élők - erről Emilie Autumn - Dead is the new alive c. száma ugrott be -. Azért valljuk be, egy halottat úgy beállítani, kicsiszolni, mintha élne igen is művészet, mert nem könnyű feladat. A csukott szemhéjakra gyakran festettek nyitott szemeket. Persze volt, hogy a halál beállta után pár napra készíttették el a képeket.


Eleinte a tehetősebb emberek, majd később a középosztálybelieknek is lehetőségük adódott a megörökítésre. Ez a szokás körülbelül az 1940-es évekig tarthatott. Ady Endréről is készült halotti kép.

Rosalia Lombardo neve talán sok mindenkinek ismerősen csenghet. Elvileg Csipkerózsika karakterét róla mintázták, bár két éves korában hunyt el az olasz kislány, halála után mumifikáltatták szülei. A halál jelenléte, misztikuma a kor szülötteit is érdekelhette. A napjainkban ez a szokás már szinte teljesen elfelejtődött, más és újabb szokások lettek. A halottkémeknél ez a módszer megmaradt, bár az teljesen más és sokkal durvább képekben.

Forrás

A halál már nem fáj, csak azoknak nehéz, akik itt maradnak.

{Vigyázz, Kèsz, Posztolj!}-Időutazás

Időutazás. Apukám règen mindig azt mondta, hogy ha egy rakèta iszonyú gyors tempóban haladna, lehetsèges lenne az időutazás. Szerintem is. Bár itt, az èn elmèleteim szerint kèpbe jöhetnek a párhuzamos univerzumok is. Hogy mire gondolok? Ha előre haladunk a jövőbe juthatunk. Ha hátra, akkor a múltba. De az idő fogalma is relatìv, valójában lehet nem is lètezik. A biologia tanarnőm szerint a múlt az már elmúlt, ìgy nem is lehetne vissza menni oda. Valójában meg kitudja. De ha az időutazás lètező fogalom a kvantum fizikában, akkor valamilyen szinten tenyleg kapcsolatba hozható a párhuzamos univerzumokkal. De mi van akkor, ha a egy másik bolygóra vezet, de azt az idősìkot mèg nem fedezte fel senki? Hargitai Károly párhuzamos univerzumok cìmű könyvèben ìrta, hogy egyszer találkozott egy olyan valakivel aki a jövöből èrkezett ès eleinte persze nem hitte el, de utána meg is mutatta neki. De ez is fura. Ha vosszatudunk menni a múltba, vagy előre a jövőbe, ha valamit elrontunk lehet mègjobban elrontjuk ezt a jelenlegi anyagi világot. Règen olyan cèljaim voltak, hogy ha visszamehetnek a múltba le lőnèm Hitlert. De már nem, nincsenek ilyen vágyaim. Hogy hova mennèk vissza szivem szerint? Kezdjük az elejèn. Krisztus előtti időkbe. Ókori Egyiptom, Ókori Görögország. Utána jöhet a Krisztusi időszak. Ja, hogy mièrt? Mert szerintem Jèzus volt a legelső termèszetgyógyász. Nagy ugrás. 1600-1900-as èvek. Nagy rajongója vagyoo a korhű divatnak. Ès a Viktorianus korszakot is csodálom az Edwardian kpeszakkal együtt. Az 1920as èvek flapper stìlusa is nagyon tetszik, ìgy ez sem maradhat ki. Utána a rock and roll 50es, 60as èvek. A Rockabillys ruhák, zenèk. Imádom őket. A 70es èvek. Hippi fesztiválok, San Francisco. Woodstock. Bennem hippi szìv is dobog. Ès a felejthetetlen 80-90es  èvek. Ahonnan a Goth szubkultúra kezdte kibontakozását. A the Cure kezdete ès a Magyarorszag Bonanza Banzai pályafutása. Ugy elmennèk egy BB koncertre is.

Goth vallomások?!

A nem goth vallomások után néhányan már megtették az első lépéseket a valódi goth vallomások terén. Én is gondolkodtam, hogy csinálok ilyet, hogy én legyek az első :D De sajnos megelőztek. Bloody Vampire kezdte, Annie folytatta.

1. Sokáig nem szerettem a The Cure-t, de talán az áttörést a Donnie Darko filmzenéje hozta, (Just like heaven) szóval azóta már nagyon nagyon szeretem, és csináltattam is Gothic Rosettával egy The Cure-os ( meg Bonanzás) pólót is magamnak.

2. Nem csak goth zenét hallgatok, igazából nagyon vegyes a  zenei ízlésem, de a darkwave, industrial, goth rock, meg vannak, de főleg a metál az irány vonalam, és nem a gótikus fajta.  :D

3. A Halál- érdekel, szeretem, vonz. Nem öngyilkos gruftis szempontból, egyszerűen érdekel a misztikuma,hogy  mi van a halál után, mit él meg a test vagy a lélek a haldoklás során, vagy egy haldokló hogyan éli meg az eltávozása pillanatát, ebből adódik, hogy....

4. ... Szeretem a Post Mortem Képeket nézegetni, (erről már rég tervezek egy posztot írni) szerintem művészi, hogy a halottakat úgy tudják beállítani némelyik képen, mint ha élők lennének.

5. Minden jöhet, ami elvont vagy éppen groteszk.  Film, zene, kép, rajz, vers, irodalom

6. Én szeretem Victoria Franches képeit

7. Nagyon szeretem a borostyánt. A régi, romos, elhagyatott templomokat, várakat, házakat, temetőket, amiket esetleg benőtt ez a növényzet.

8. Tim Burton filmek, Addams Familly, meg a gótikus Monster High-os mesék minden mennyiségben!

9. Nem tetszett az Üvöltő Szelek. :( elkezdtem olvasni, de az elejét tök uncsinak találtam és nem olvastam végig. :/// Ugye Poe-nak is inkább a versei fogtak meg, mint a novellái.

10. Rajongok a korhű dolgokért. Jó, ez nem egészen goth, mert a vintage nagyon sok mindent foglal magában és leginkább az 1920-tól talán kb 1980-ig terjedő retrós dolgokat foglalja magában, de rajongok a kosztümös filmekért, így az Edwardian és Viktoriánus korszaknak is nagy csodálója vagyok..

11. Bár én sosem voltam az a nagyon művészi beállítottságú, így nem tudok saját kezűleg alkotni, vagy ruhákat felújítani, pedig próbálkoztam vele... Nekem nem jött be, nem voltam elég kreatív.

12. A fentebb írtakhoz tartozik, hogy valamiért rajongok a temetőkért, kis koromba nagyon sok temetővel kapcsolatos álmom volt, ami miatt elkezdtem vonzódni. Van benne valami misztikus, meg művészet. A sírköveket is nagyon szépen megtudják építeni, meg a márvány szobrokat.

13. A sötét eleganciát, kifinomultságot is nagyon szeretem.

14. Nem tudom mennyire tartozik ide, de szeretem a halloweent. Volt is egyszer egy halloween partym, ami nagy sikereknek örvendett. :)

A béke hírnőkei- avagy pozitív üzenetek a metál zene által.

Létezik e olyan metál banda, aminek a szövegei pozitív üzeneteket hordoznak? A válaszom igen. Az egyik barátnőm által jött az ötlet, hogy márpedig én befogom bizonyítani neki, hogy nem minden mentálos és nem minden metál banda énekel negatív dolgokról. Ugye van egy egy szám, ami általában pozitív pl: Alhana-Álomvilág. De, akik általában csak ilyen dalokat játszanak az olyan ritka, mint a fehér holló vagy egyáltalán nem is létezik metálban. Keresgélésem közepette több olyan stílusra is ráakadtam, akik többségében pozitív dalokat játszanak, a Keresztény rock bandák többnyire ilyenek, akkor gondolom a Skillet is. Na de hogy vissza térjek az eredetileg bemutatott bandákhoz, metál, béke, szeretet, és vallási egyenjogúság.

Mert az Orphaned Land ilyen. Ez az Izraeli banda nem mindennapi dolgokat visz véghez a zenéikkel. Szokás egyáltalán Nobel-békedíjra jelölni zenekarokat, főleg egy metál bandát? Mert ez az együttes, ezt is megélte! Dalaik üzenet leginkább a békéről, az elfogadásról és a  szeretetről szólnak, tényeket közölnek még is valami pozitív végeredménnyel. A sötétségben is próbálják a fényt és a reményt fenntartani.. Azt is lehet mondani, hogy még a zenéjük sem olyan egysíkú, mert ötvözik az arab-zsidó népzenei elemeket is, némelyik számukba gregorian kórus is található. Bár vallási témájú, de még sem térítős jelleggel, céljuk megértetni az embereket azzal, hogy ne a vallás legyen a döntő, ne e miatt ítéljék el az embereket. Mert mint tudjuk, Izraelben a mai napig háború zajlik, ami ellen valamit tenni kéne. Ha máshogy nem, hát a zene szeretetével, üzenetével már is hozzá járulnak ahhoz, hogy jobb legyen ez a világ. Sok ember szívét megérintették, az egyik interjúban azt mesélték, hogy a koncertjeikre "ellenségek" is eljöttek. Szerintem nagyon jó úton haladnak, hogy az ellenséges országok egyszer valaha is békét kössenek.

http://www.whilemusic.com/Content/Album/Album_13295.jpgHozzájuk hasonló a Myrath Tunéziából. Ők is keverik a metált a keleties hangzásokkal elmélyítve és pozitív üzeneteket hordoznak, mert a politikai ellentétek ugyebár mindenhol ott vannak. Bár kaptak néhány negatív és rasszista kritikát azért, amiért nem Európaiak, de ez sem szegte kedvüket, hogy Magyarországon koncertezzenek. Amúgy az Orphaned Land-el volt közös turnéjuk is. Igazi pozitív energia töltetű koncert sorozat lehetett. Mivel metál keleties dallamokkal fűszerezve simán eltudnám képzelni gótikus hastánc fellépéseken is a zenéjüket. És ha ezek után is azt mondják, hogy mennyire szar a világ, gondolkodjanak el kiben is van a hiba... Mert ha már remény, és fény, szeretet és béke van egy-egy metál szívben, én is hiszem, hogy pozitív változások történhetnek. Mert csodák, már pedig léteznek! :)

források: http://www.shockmagazin.hu/koncert/orphaned-land-myrath-arkan-artweg-budapest-2011-december-7
https://www.a38.hu/hu/program/orphaned-land-il-molllust-opera-metal-de
http://www.heavymetal.hu/cikk.jsp?id=921