Melankólia - Az élet elvontabb szépségű oldala -

Mindannyian melankolikus lelkek vagyunk. A sivár hangulat, a nyomottság mindenkiben ott van mélyen. Néha meg előtör és a felszínre jön. Paradox ugyan, de melankolikus hangulattal is lehet boldog az ember vagy éppen pozitív gondolkodású, mert a melankólia nem egyenlő a depresszióval. Nagyon nem. Bár a szó jelentésében nem tűnik túl pozitívnak, illetve amiket kiadott róla az internetkeresője. Másképpen is lehet értelmezni, mint egy metaforát. Én értelmezem úgyis, mint nem reményvesztettség, hanem reménytalálás. Ezt az egyik nagyon régen írt kis pársoros versemmel tudnám jobban szemléltetni:

” Megvilágította a hold a templomtornyát.

Az elfeledett városromját.

Fényként világít azóta az elhagyatott hely,

Mely ha eltévedsz utat mutat,

Hogy melyik irányba indulj el.” 

Olvastam valahol, hogy a szó valódi jelentése "fekete epe". Az ősz vagy éppen a tél gyakran kihozhatja ezt az emberből, mélységes gondolatok, az elmúláson való elmélkedések, egy kis szomorúság, ami elkelhet néha. Nem rossz, ha valakiben előjönnek ezek az érzések. Ugyan, miért is lenne rossz? Az ember természetes velejárója ez is, ha valami nem jó történik kicsit beljebb fordul önmagában és kérdésekre válaszokat keres. Túlgondolás - velem ez gyakran megesik.- Mint ahogyan a Star Wars-ban is felfedezni véltem sok sok filozofikus gondolatot, mélyebb tartalmat és mondanivalót. Őszintén, mikor hasonló hangulatom van bizonyos zenéket akkor szoktam hallgatni. A Sopor Aeternus-t vagy esetleg Nox Arcana-t hallgatva megértésre találok, jólesik hallgatni és ilyenkor van az, amikor úgy érzi az ember ezekkel a gondolatokkal nincsen egyedül. Gyakran érzem úgy, hogy nem ért meg senki, főleg mikor a pozitivitásomban is kicsit csak elmélázok az élet nagy kérdésein. Leginkább a halálon. Az elmúlásnak az egyetlen olyan forrása, amivel rengeteg gondolat, elmélet motoszkál a fejemben, és szeretném tudni mi van utána, van az életnek valójában célja? Vagy ebben a paradoxokkal teli létben minden, ami felbukkan, gondolat értelmetlen? Biztosan negatívnak tűnhetek most, ami amúgy nem igaz.

 "Az emberek egyetlen kertben ötezer rózsát nevelnek. Mégsem találják meg azt, amit keresnek. (...) Pedig egyetlen rózsában vagy egy korty vízben megtalálhatnák" - idézet a Kis hercegből.-

Forrás

 A melankóliában tudjátok mi a szép? Az, hogy jobban észre veszünk dolgokat és rácsodálkozunk, hogy az univerzumban milyen sok értéktelen érték van. -Értéktelen érték- Látni, ahogyan a fák elhullatják leveleiket és felöltik az újévszaknak megfelelő ruháikat. Hallani a csend "zaját", amikor a magányosnak tűnő pillanatokban lélekjelenlétet gyakorolhatsz és érezheted hogy Élsz, még akkor is ha nem így gondolod. Felnézni az égre és meglátni a sok szép száz meg százezer csillagot az univerzumban és az jár a fejedben, vajon mennyi kisbolygón lehet élet? - amiről még csak nem is sejtjük, hogy van.- vagy éppen mennyi eltávozott lélek lépett egy új csillagrendszerben és ott vajon milyen a létezés? Látni, hogy milyen szépen fénylik és világít a hold, ami bár nem a saját természetes fénye, de tudjuk hogy a nap ilyenkor szimbiózist képez a holddal. Hallani a patakvízcsobogását és látni, ahogyan fodrozódik a víz felszínén. Ezeket a gondolatokat tekintve már nem is olyan szomorú és depressziós a szó jelentése, még pozitív értelmet is kaphat.

Vajon a paradoxonok az élet mozgatórugói?

"Az teszi széppé a sivatagot, hogy valahol egy kutat rejt.."

Nehéz most szóhoz jutnom. Nagyon nehéz. A kis herceg számomra mindig egy nagyon fontos műnek

Forrás

számított. 17 évesen olvastam először és ezt nem bánom. Egy kisiskolás még alig értheti meg, hogy mit is akar üzenni a pilóta, a róka, a rózsa és a kis herceg története. Minél többször olvasom, annál jobban találok benne új dolgokat. Így történt ez egy heteis, mikor újra a kezembe vettem a könyvet. Az egyik barátnőm mesélte, hogy látta a belőle készült animációs filmet. Féltem megnézni én is. Féltem, mert azért ha feldolgoznak valami nagyon jelentőset, nincs rá garancia, hogy elnyeri a tetszésünket. Ma szemben találtam magamat egy cikkel, ami pozitívkritikával illette a filmet, így megnéztem, és egy csodálatos világban találtam magamat. Hűek maradtak az eredeti történethez úgyis, hogy egy teljesen új és szokatlan történet köré építették. Megismerhettünk egy kislányt, akiből az anyukája felnőttet akart csinálni. Mindenki értelmezi valahogy elsőre, másodjára, harmadjára és így tovább. Minél többször olvassuk, egyre másabb értelmezést találunk neki. Én azt hiszem, most értettem meg igazán. És a világ tényleg rohan - ahogy az egyik nem rég írt versemben is említettem. -Olyannyira rohan, hogy tényleg alig vesszük észre, mik azok az örökérvényű igazságok, amiket a kis herceg tanított nekünk.

"Az teszi széppé a sivatagot, hogy valahol egy kutat rejt." Aki még nem olvasta, annak pótolnia kell. Azt nem mondanám, hogy egyszer elég lenne elolvasni, mert nem. Többszöri olvasás során lehet csak igazán jól megérteni, és biztatnék mindenkit arra, hogy merje megnézni az animációs filmet. Csodálatos élményt / élvezetet nyújt, és jobban áttekinthető. Úgy vagyok vele általában, hogy a könyv mindenben jobb, mint a film. Itt nincs ilyen, erre tényleg azt kell mondanom, hogy a legeslegjobb feldolgozott alkotás, amit valaha is láttam. Az egész összhangban volt.
A kis herceg nagyszerű könyv, amiben egy kisfiú utazását láthatjuk és kalandjait követhetjük nyomon. Egy olyan csodálatos világot tár elénk, amik eddig csak a képzeletünkben létezhetett. Megtanít az élet igazságaira különböző események, furcsa lények, emberek által. A könyvnek hála még a halált is más értelmezésben találhatjuk.

"Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges az a szemnek láthatatlan." A fent említett idézet az egyik kedvencem, sokat tanított nekem. Most mégis úgy érzem, hogy kicsit máshogy értelmeztem, mint ahogy kéne. Hála a filmnek, talán most már ténylegesen megértettem, mit is akar ezzel üzenni. Minden felnőtt volt egyszer gyermek, minden gyermek egyszer felnőtt lesz. Sokszor tényleg az a baj, hogy a felnőttek elfelejtik azt, hogy milyen volt az élet még akkor, mikor ők is gyerekek voltak. Általában ezt nevelik belénk: Fel kell nőni. Igen, hiszen ez az élet rendje, de azt sosem szabad elfelejtenünk, hogy milyen volt gyermeknek lenni. Hiszen, ha valakit megszelídítünk, azzal együtt vállaljuk a sírást is. Tanácsom a filmhez: A magas Érzelmi Intelligenciájú embereknek egy 100 darabos papírzsepi csomag. Jó mozizást, és hagyd, engedd, hogy magával ragadjon az a gyermeki lét, ami egykor benned is jelen volt!