2016. április 30., szombat

Vidám, sötét, elvont és elektro - Ashbury Heights

Forrás
Hamarosan érkezem  kihívás újabb állomásával, ami szerintem senkinek sem lesz újdonság, hogy a perkygoth lesz az. Nos, ezzel a bandával pont, hogy ezáltal ismerkedtem meg és nagyon rájuk vagyok függve. Igen, ciki vagy nem ciki de eddig sosem mélyedtem el abban, hogy a perkygoth-hoz milyen zene is illik. Illetve eddig is hallgattam egy-két olyan zenét, csak hát nem éppen tudatosan.

A zenekar 2005-ben alakult. Mint jól tudjuk már, a Skandináv országok elég jók és kiemelkedően teljesítenek, ha zenéről van szó. Ez alól ez a banda sem kivétel, ők Svédországból származnak.
Bár átment néhány tagváltáson egy állandó azért maradt, mégpedig az alapító Anders Hagström.Yasmine Uhlin 2008-ig működött együtt az Ashbury Heights-el, Kari Berg pedig 2010-ig. A két tag csere után a banda 2010-ben feloszlott a sok vita és nézeteltérés miatt, majd később 2013-ban újra összeálltak, immáron  a harmadik énekesnővel Tea F. Thimé-vel.
Zeneileg elektronikus besorolást kapott, de némelyik számukban erőteljesen ott van a szintipop hangzás is.

Dallamuk többnyire vidám hangulatot keltenek -legalábbis én boldog leszek tőlük -, de van egy-két melankolikusabb hangvételű zenéjük, kicsit már-már discosabb beütésű, néhány számáról igazából pont, hogy a 80-as/90-es évek disco zenéje jutott az eszembe. A dalszövegeik eléggé összetettek, én úgy jellemezném őket, mint a groteszk ellentétek kibontakozása. Azért gondolom groteszknek, mert pozitív tulajdonságokat, érzelmeket kiváltó dolgokat is belecsempésznek a szövegeikbe, mint pl: mosoly, szépség, hattyú, Krisztus stb. Az már más kérdés, hogy ezt hogyan ötvözik a sötét vonallal.




 Mondanom sem kell, hogy új kedvencre leltem. 

Forrás

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése