Azért gondoltam, hogy ez egy jó téma lenne, mert én, mint nő gyakran felfázok. Ennek a lelki oka az, hogy nem élem meg a nőiességemet úgy, mint ahogy kellene és talán ezért tér vissza az a kellemetlenség. Szerintem több nő is küzd azzal, hogy hogyan élje meg igazán a nőiességét. És mint tudjuk, amiről gyakran beszélünk, amit gyakran ismételünk szokássá válik és a tudatalattink is elhiszi majd. Így megpróbálok a nőiességről pozitív szempontból írni, hogy ezáltal magamat is gyógyítsam abban, hogy hogyan is lehetek nő.Ez a bejegyzést a nőkről fog szólni, ámde előtte fontosnak tartom megemlíteni azt, hogy valójában három férfit is megkérdeztem arról, hogy ők hogyan élik meg a férfiasságukat. Volt aki azt mondta, hogy szerinte egy férfi akkor férfi igazán, mikor meg is tudja védeni a nőt. Volt olyan ismerősöm, aki erre a kérdésre maga sem tudta igazán a választ és leginkább külsőségekben gondolkodott a kérdésről és volt olyan is, akinek a fizikai munka, illetve a szexuális együttlétet tulajdonította a férfiasság megélésének.
Nem született egy forma válasz egyik férfi ismerősömtől sem és szerintem ha a nőket kérdeztem volna ez ügyben, akkor is eltértek volna a válaszok. Az egyik legjobb barátnőmet is megkérdeztem, hogy ő, mint nő hogyan vélekedik erről és adjon nekem néhány tippet, hogy hogyan tudnám megélni a nőiességemet.
A férfiak nem tudják, hogy nekünk nőknek mi mindent kell átélnünk. Valamilyen szinten a szenvedés a nőiesség vele járója, ha jól tudom valami hasonló a bibliában is szerepel. A legtöbb nő minden hónapban kb 1-2-3 napot végig szenved a menstruáció okozta görcsöktől. Hetekkel, a menszesz előtt fáj a mellünk, a derekunk, már akkor is picit fáj a hasunk és van, akinek még a háta is fáj. Kellemetlen érzéssel jár a szűzhártyánk elszakítása vagy is az első szexuális együttlét. 9 hónapon keresztül hordozunk a hasunkba egy babát, a mi teljesen felborítja a hormonháztartásunkat, émelygünk tőle, hányingerünk lesz és érzékenyek leszünk a szagokra, fáj a hátunk és mikor le telik a 9 hónap, vajúdás és fájdalom közepette hozzuk világra gyermekünket. Vajon mi lenne, ha ez fordítva működne? Vajon a férfiak egyszer is kibírnák ezeket, amit mi időszakosan szenvedésként élünk meg? (Biztos vannak a férfiaknak is hasonló kellemetlenségük, nem tagadom.)
Figyelem ez egy kulcsfontosságú mondat!!!
Ha nőnek születtél, akkor szenvedned kell. Ez az élet rendje. Viszont, mi lenne akkor, ha ezek mellett a fizikai fájdalmak mellet igen is megélnénk azt, hogy nők vagyunk. Igazi nők. Nekünk azt kell megtanulnunk, hogy igen is BÜSZKÉK legyünk arra, hogy Nőknek születtünk.
Élvezzük, hogy fájhat a hasunk a menstruációs görcsöktől, mert az azt jelenti, hogy igen is termékenyek vagyunk és csodát hozhatunk létre. Élvezzük azt a 9 hónapot, mert csodát hozunk világra. Meg kell élnünk az anyaság örömeit. Hiszen a terhességnek is van jó oldala. Mint ahogyan a szerelem is megszépít bennünket. Tanuljuk meg értékelni minden egyes olyan pillanatot és tevékenységet, amivel még szebb nőkké, még ragyogóbbakká válhatunk. Általában hosszú hajunk van, amit százféleképpen variálhatunk, rengeteg ruha és egyéb kiegészítő között válogathatunk, nagyon sokféle kozmetikai eszközök vannak ahhoz, hogy mi nők sokkal jobban érezzük magunkat a bőrünkben. És ne féljünk meztelenül be állni a tükör elé és kijelenteni: " Meztelenül is szép vagyok! " A női test gyönyörű legyünk rá büszkék, hogy nőnek születtünk. Az élet számunkra is számtalan szépséget és gyönyört hordoz. Éljük meg! Hiszen nőnek lenni.... CSODÁLATOS érzés.
Minden nő társamnak és férfinak üzenem, hogy jobb veletek a világ!